Növények az angolkertben - séta a zöldben

Virágos kőris – Fraxinus ornus

Lombhullató, nevét azért kapta, mert a magas kőristől eltérően sziromlevelei vannak.  Általában 6-8 méterre nő. Virágzása sárgásfehér, dús bugavirágzat. Európában díszfának ültetik. Kérgéből édes nedv, "manna" folyik, amit a népi gyógyászatban is használnak.

Közönséges tiszafa – Taxus baccata

Magyarországon a Bükkben és a Bakonyban honos. Közepes méretű, örökzöld fa. Levelei nagyon mérgezőek, bennük taxán típusú mérgező alkaloidok is megtalálhatók. A Harry Potter regényekben Voldemortnak tiszafa varázspálcája van.

Közönséges lucfenyő – Picea abies

Észak-és Közép-Európában elterjedt, az Alpokban őshonos. Magassága az 50 métert is elérheti. Sötétzöld, keskeny, kemény tűlevelei vannak. Szép formája miatt a leggyakrabban karácsonyfának használják.

Feketefenyő – Pinus nigra

A mediterrán térség és Kis-Ázsia az otthona, de nálunk is elérheti a magassága a 30 métert is. Számos alfaját és változatát különböztetnek meg. Nagy rózsatoboznak nevezett 6-8 centiméteres tobozai rövid kocsányon ülnek. Bármilyen talajon megél, így alkalmas a futóhomokok és kopárok fásítására is. Fáját a bútor-és a cellulózgyártásban is hasznosítják.

Szúrós luc – Picea pungens

A kékes-zöld, vastag viasz réteggel borított levelű változata az ezüstfenyő. Középtermetű örökzöld, Észak-Amerikában honos. A legigénytelenebb fenyők köze tartozik, bármilyen talajon megél. Karácsonyfának nagyon keresett.

Nyugati tuja – Thuja occidentalis

A tuja nemzetség legismertebb faja, ezért közönséges tujának is nevezik. Észak-Amerikából származik, számos változata, több száz nemesített fajtája van. Nálunk 10-12 méter magasra is megnő, koronája karcsú. Sövénynek ne jó, mégis széles körben használják erre. Az indiánok életfának nevezték, a pikkelyleveleiből gyógyteát főztek.

Európai vörösfenyő – Larix decidua

Az egyetlen lombhullató közép-európai fenyőfaj. Márciusban virágzik, késő ősszel hullatja le a leveleit. Magyarországon összefüggő állománya nincs, a legöregebb fa a zirci arborétumban található. A fenyők közül a vörösfenyő párologtatja el a legtöbb vizet, ezért a csapadékos környezetet szereti.

Duglászfenyő – Pseudotsuga mensiesii

Nevét David Douglas skót botanikusról kapta, aki Kanadában fedezte föl. Észak- Amerikában, Japánban, Kínában honos, értékes faanyaga miatt Európában is telepítették. Nagy termetű fa, hazánkban a legnagyobb példánya 32 méter magas, eredeti helyén a száz métert is elérheti.

Monterey-Ciprus – Cupressus macrocarpa

Örökzöld növény, Kaliforniában, az óceán partvidékén honos, de megtalálható Európában is, a tenger melletti országokban. Magassága elérheti a 40 métert is. A Monterey-Ciprus az egyik szülője a gyorsan növekvő Leyland ciprusnak, amely nálunk is elterjedt.

Kaukázusi jegenyefenyő – Abies nordmanniana

Mint a neve is mutatja, a Kaukázusból származik, Oroszországban, Törökországban erdőket alkot. Lassan növő faj, de magassága elérheti a 20-30 métert is. Magyarországon dísznövény, karácsonyfának is divatos.

Keleti tuja – Thuja orientalis

Népi neve: Ciprus. Kelet-Ázsiából származik, a 19. században került Európába dísznövényként. Lassan növő nagyobb cserje, árnyékban nem szép a koronája. A műbútorasztalosok használják. A kínai gyógynövényes orvoslásban az ötven alapvető növény egyike.

Himalájai selyemfenyő – Pinus wallichiana

Himalájában őshonos fa, Európában parkokba ültetik. A gyorsan növő fenyőfélékhez tartozik, 30 méter magasra is megnő. Származása miatt érzékeny a téli hidegre és a téli napsütésre is.

Madárberkenye – Sorbus aucuparia

A rózsafélék családjába tartozik, a városokban díszfának ültetik. Termése ehető, lekvárként süteményekben használják, de mártásként vadhúsok mellé is tálalják. Friss gyümölcsét vitaminpótlásra alkalmazzák.

Korai juhar – Acer platanoides

Nevét onnan kapta, hogy virágai kora tavasszal nyílnak. Kertekben, parkokban gyakran ültetik. Lombhullató fa, 200 évig is élhet. Fontos korai mézelő növény, kérgét cserzőanyagnak is használták.

Andalúziai jegenyefenyő – Abies pinsapo

Sajátos alakú, örökzöld dísznövény. Az Ibériai félsziget déli részén honos. Törzse alacsonyan elágazik, ezért jellegzetesen többtörzsű lesz.

Fekete dió – Juglans nigra

Észak-Amerikában elterjedt faj. Termése a közönséges dióhoz hasonlóan ehető, finom. Fáját szép rajzolata miatt furnérozásra használják. Teáját a gyógyászatban vértisztítónak is kedvelik.

Erdeifenyő – Pinus sylvestris

Magyarországon a fenyőfélék közül az erdei fenyőnek van a legnagyobb állománya. Spanyolországtól Sziberiáig több mint egymillió négyzetkilométeres területen nő. Fáját borovi fenyő néven a bútoriparban hasznosítják. A kérgébe vájt bemetszésekből csurog ki a fenyőbalzsam, aminek egy részét illóolajként használják.

Kocsányos tölgy – Quercus robur

Nevét onnan kapta, hogy a pikkelyes, csészeszerű kupacsban fejlődő makkok hosszú nyélben végződnek, s ezt a nyelét hívjuk kocsánynak. A lehullott makkok az erdei állatok csemegéi. Áprilisban, májusban virágzik, 800-1000 évig is elélhet. A fa kérgét cserzőanyag tartalma miatt a népi gyógyászatban elterjedte használják.

Magas kőris – Fraxinus excelsior

A kőris Európában, Észak-Amerikában, Kelet-Ázsiában elterjedt. Magyarországon négy kőris faj él, összesen mintegy 40 ezer hektár területen. Faanyaga nagyon erős, de rugalmas. Íjakat, baseballütőket, gitárokat gyártanak belőle.

Húsos som – Cornus mas

A Kárpát-medencében elterjedt, 3-7 méter magasra növő cserje. Sárga virágai a tavasz első hírnökei. Gyümölcse hosszúkás, szilvára emlékeztető, elénk piros, savanykás ízű. Lekvárt, szörpöt, bort, pálinkát készítenek a gyümölcsből.

Mezei juhar – Acer campestre

Egész Európában megtalálható, számos alfaja, változata van. Kis termetű, lombhullató fa, városokban díszfának ültetik. A Földközi- tenger mellett szőlőültetvényekben oszlopok helyett telepítették.

Közönséges gyertyán – Carpinus betulus

A nyírfafélék családjába tartozik, Törökországtól Skandináviáig megtalálható. Lombhullató, ősszel levelei rozsda sárga színűek. Fája kemény, parkettázásra is használják.

Európai bükk – Fagus sylvatica

Közönséges bükknek is nevezik, Magyarországon erdőalkotó fa. Negyven méter magasra is megnő, makkocskája gesztenyebarna, ehető. Híres példányát a budapesti Normafánál Mátyás király is láthatta.

Közönséges judásfa – Cercis siliquastrum

A judásfa a pillangósvirágúak családjába tartozik. Szép lombjáért, bőséges virágzatáért dísznövénynek ültetik. Tavasszal, még a lombfakadás előtt nyílik.

Szívlevelű szivarfa – Catalpa bignonioides

Sokféle és gyakran ültetett dísznövény. Közepes termetű, lombhullató. Levelei nagyok, szív alakúak, nevét is innen kapta. Június-júliusban virágzik.

Vadcseresznye – Cerasus avium

Népies nevén madárcseresznye, egész Európában elterjedt, őshonos faj. Telt virágú fajtáit díszfaként ültetik. A gyümölcsükért termesztett fajták az ismertebbek, de a vadcseresznye is ehető, csak kevésbé ízletes.

Szúrós luc – Picea pungens

Kékes-zöld, vastag viasz réteggel borított levelű változata az ezüstfenyő. 20-30 méterre is megnő. Délnyugat Amerikából származik, de hazánkban is nagyon elterjedt fenyő. Gyakran használják karácsonyfának is.

Közönséges nyír – Betula pendula

Nevezik bibircses nyírnek is. A tajga éghajlati öv alatt honos. Fája puha, szép hamut ad. Szaunák fűtésére gyakran használják. A leveléből főzött tea vértisztító, gyulladáscsökkentő.

Liliomfa – Magnólia wilsoni

A legősibb magnóliákat Kansasban találtak meg, Magyarországon a miocén korban keletkezett ipolytarnóci homokkőből kerültek elő. A magnólia nemzetségbe mintegy kétszáz fajt sorolnak, többségük a trópusi erdőkben fordul elő.

Ezüst hárs – Tilia argentea

A balkán jellegzetes növénye, a Kárpát-medence elterjedési területének felső határa. Júliusban virágzik, a makkok szeptemberben érnek. Virágait tea készítésére nem ajánlják, mert allergiát okozhat. Méze rendkívül ízletes.

Fehér akác – Robinia pseudoacacia

Az Egyesült Államok délkeleti részen honos. Magyarországra a 18. században került, Mária Terézia rendeletére a futóhomok megkötésére telepítették. Hazánkban az erdőterület 22 százaléka akácos. Kemény fáját tüzifának használják. Magyarország legjobb mézelő növénye.

Fehér eperfa – Morus alba

Észak-Kína hegyvidékeiről származik. 15 méter magas, kerekded koronájú fa. Termése kocsányos szederszerű, ehető, fehér, piros vagy sötétlila. Régebben selyemhernyó tenyésztésére telepítették.

Közönséges aranyeső – Laburnum anagyroides

Számos változata ismert, kertek, parkok jellegzetes dísznövénye. A Dunántúlon vadon is előfordul. Minden része mérgező, de a magja erősen mérgező.

Nyugati ostorfa – Celtis occidentalis

Észak-Amerikában őshonos, itthon erdőgazdasági jelentősége nincs. 25 méter magas, terebélyes fa. Jól bírja a szennyezett városi levegőt, ezért utak mentén gyakran ültetik.

Páfrányfenyő – Ginkgo biloba

Nagyon ősi növényfaj. Európába Kínából került a 18. században. Ellenáll a radioaktív sugárzásnak is, Hirosimában a ledobott atombomba epicentrumától másfél kilométeren belül hat életképes fát találtak. Tavasztól őszig szedhető leveleit a gyógyászatban hasznosítják, az agy vérellátásának zavarai, szédülés, fülzúgás gyógyítására. Hatással van a visszértágulatra, aranyérre, lábfekélyre, depresszióra is.

Lisztes berkenye – Sorbus aria

Süvölvény berkenyének is hívják, a rózsafélék családjába tartozik. Európában mindenütt honos, nálunk a sziklás szurdokerdőkben fordul elő. Lombhullató, 10-12 méterre is megnő. Május-júniusban virágzik, skarlátvörös bogyóit a madarak fogyasztják.

Tatárjuhar – Acer tataricum

Számos alfaja van, általában dombvidéken él. Közepes termetű, hosszú életű fa, 200-300 évig is él. Erdőgazdasági jelentősége nincs, tűzifaként értékesítik.

Lepényfa – Gleditsia triacanthos

A Mississipi vidékéről származik, nálunk is közismert. 30-40 méterre is megnő, de metszéssel alakítható, ezért sövénynek is telepítik. Fája kiváló tűzifa, régen faszenes vasalókban használták.

Atlaszcédrus – Cedrus atlantika

Az Észak- afrikai Atlasz hegység az otthona. Egyes szerzők szerint nem önálló faj, hanem a libanoni cédrus alfaja. Könnyen nevelhető díszfa, ezért a kertekben is elterjedt. Acélkék tűleveleivel a kert dísze.

Körte – Pyrus communis

Valószínűleg Ázsiából származik, erdőkben, cserjésekben vadon nő, de nálunk is számos nemesített változat él. A gyümölcsfajok közül a leginkább víz-és hőigényes. Gyümölcsét széles körben fogyasztjuk.

Közönséges magyal – Ilex aquifolium

Nyolc méter magasra is megnövő cserje. Virágai sok nektárt termelnek. Május- júniusban nyílik, termése élénkpiros. Bogyói mérgezőek.

Illatos császárfa – Paulownia tomentosa

Nevét Alexandra Pavlovna Romanova, I. Pál orosz cár lánya nevéről kapta. 10-15 méter magasra nő. Április - májusban virágzik. Európában díszfaként ismerik, Kínában, Japánban a császárfa faragása művészeti ág.

Közönséges vadgesztenye – Aesculus hippocastanum

A mediterrán éghajlatot kedveli. Két- három színű virágai bugákban állnak össze. Gesztenye termését, kérgét, levelét a népi gyógyászatban használják, aranyér, hajszálér- keringési betegségek kezelésére.

Kislevelű hárs – Tilia csordata

A Kárpát-medencében jellegzetes fa, sziklás, törmelékes élőhelyeken gyakori. 20-25 méter magasra nő. Júniusban virágzik, sárgásfehér, kellemes illatú virágai vannak. Virágzatát a méhek igen kedvelik. Forrázatát a népi gyógyászatban a meghűlés és az enyhe stressz oldására használják.

© 2016, De la Motte kastély