Angolkert

A De la Motte kastélyt körülölelő park a korai angolkertek egyik nagyszerű példája, ahol számos fakülönlegesség és díszcserje is megtalálható.

A kertben található még egy több mint 52 méter mély, két méter széles, faragott kővel falazott kút, amelyre két barokk stílusú kútházat terveztek. A parkban többek közt még egy kovácsoltvas napóra, valamint egy díszes, tavirózsával és vízinövényekkel teli tavacska is volt.

Angolkert - de mi is az pontosan?

Koncepciója szöges ellentétben áll a szabályos franciakertekével. Célja a külső táj beemelése a kertbe, ennek megfelelően a természetes formák és elrendezések dominálnak. Az emberalkotta szabályos elemeket és az egyenest kizárja, nincsenek alakra nyírt sövények vagy szögletes kerti utak. Organikus ívek és görbék uralják a domborzatot, a terep mellett pedig a víz, a kanyargós utak és a tekergős növényágyak is a természetet utánozzák. Növényválasztékában sokkal változatosabb, mint a franciakert, megszaporodnak a virágzó egynyári növények és évelők. Az épített elemek is úgy helyezkednek el, mintha a táj részei lennének. Régebben ilyen elemek voltak a csónakázótavak mellett elhelyezett hattyúsházak vagy a gyűjteményeskertek, ahol a Távol-Keletről behozott növényrit-kaságokat helyezték el. Az archaikus hatást elősegítendő előfordult, hogy műromokat helyeztek el a kertben, vagy restaurálták a már meglévőket.

Azok az eszmék, amelyek az angolkertek megtervezését, elrendezését meghatározták, részben a felvilágosodás új társadalom- és emberképével, valamint természetfelfogásával voltak kapcsolatban. Ezek közül a kertek és az abban található növények formája szempontjából a legfontosabb az, ami az embernek a veleszületett tulajdonságaira alapozott, szabad nevelését és fejlődését tűzte ki célul. Ilyen értelemben az angolkert a barokk időszak uralkodó kerttípusának, a szabályozott franciakertnek több szempontból is az ellentéte. A kettő közötti különbség leginkább a kertek alaprajzain érhető tetten: míg a franciakerteket elsősorban egy geometrikus mustra vagy hálózat határozza meg, addig az angolkertek elrendezése szabálytalan, a kert egyes részeit vagy helyeit kacskaringós utak kötik össze.

Az angolkert és a szabadság

A tervező a kertet nem egy kiemelt vonatkoztatási pontra komponálja meg, hanem a kertben olyan helyeket alakított ki, amelyek váratlan látványokként tárultak fel a kertben sétáló néző előtt, aki önfeledten adhatta át magát az itt átélt élményeknek. A szabadságelvnek megfelelően a fákat és bokrokat sem vágták erőszakosan meg, hanem minden növény saját természete szerint növekedhetett.

Alexander Pope író, akinek kertje először képviselte Angliában ezt az új kerttípust, egyenesen párhuzamot vont a vágott fák és az udvaroncok között.

Az angolkert fő jellemzői

  • kanyargó ösvények, szentimentális hangulat
  • nagy gyepfelületeket alkalmaznak
  • főként évelő növényeket ültetnek
  • szabálytalan virágágyásokat építenek
  • fákat, cserjéket ligetesen ültetik ki
  • a víz alkalmazását tavak, patakok, vízesések formájában használják
  • alkalmazkodik a természet formai szabálytalanságához

© 2016, De la Motte kastély